Bevezető

Ajtócsapkodás és kiabálás zaja szűrődik be a résnyire nyitott szobaajtómon. Sikoltást hallok. Lerohanok a lépcsőn, apám kezében egy fakanál van. Anyám a falnál kuporodott össze, zokog. Az öcsém összerogyva fekszik a parkettázott talajon, vöröslő arccal. Szemei csukva vannak. Odasietek hozzá és nyugodtabban veszem a levegőt, mikor rájövök, csak elájult. Menyasszony tartásba felkapom a földről. Apám ordítani kezd, hogy tegyem le az öcsémet, Robint, különben én is kapok. Undorodva fintorgok, mikor megérzem a piától bűzölgő szájszagát. Ránézek anyámra, tudván, hogy ő azért nem kapott verést, mivel Robint dobta maga elé ismét. A lábai elé köpök egyet, majd a fivéremmel a kezemben fellépkedek a lépcsőn, nem félve attól, hogy a részeg-apának nem nevezhető-férfi utánam jön és agyon ver. Belépek az ajtómon, a fiút az ágyamra fektetem, majd egy vizes rongyot terítek a tarkójára és a vörös arcára. Hamarosan ébredezni kezd, a Nap megcsillan mogyorószín barna szemében. A nap további részében ki sem lépünk a szobámból. Néha-néha beszűrődik anyám és apám veszekedésének hangfoszlánya, de mit sem törődve vele, tovább nyugtatom a sírdogáló öcsémet, mígnem elalszik.